88 �vvel ezel�tt. 1927. j�lius 22-�n alap�tott�k az AS Rom�t. A Tov�bbra kattintva egy kis visszatekint�s olvashat� a Giallorossi megalakul�s�nak t�rt�net�r�l.

A kezdetek

1893-ban �rt el a futball Olaszorsz�gba, azon bel�l el�sz�r Genov�ba, ahol p�r angol fiatal megalap�totta a Genoa Cricket and Athletic Club-ot, amit k�s�bb, (1896-ban) Genoa Cricket and Football Club-b� kereszteltek.

Hab�r a k�vetkez� 40 �vben Olaszorsz�g szerte �j klubok, egyes�letek sz�zai alakultak, az els� �ssznemzeti bajnoks�got m�gis csak 1939–1940-ben rendezt�k meg el�sz�r. Addig a klubok csup�n k�l�nb�z� region�lis bajnoks�gokban versenyeztek, majd a „scudetto”-t az �n. nemzeti d�nt�ben nyert�k el a csapatok.

A genovai klubalap�t�s �s az els� nemzeti bajnoks�g elindul�sa k�z�tt term�szetesen a futball megjelent R�m�ban is, ami itt is azt jelentette, hogy sz�mos �j klub alakult egym�s ut�n. Az els� ilyen a Football Club Roma (1901) volt, melyet k�s�bb a Roman, a Lazio (1900), az Alba (1907), a Fortitudo (1908) �s m�g k�s�bb az Audace, az Esperia �s a Juventus Roma k�vetett.

Az 1920-as �vekben a r�mai csapatok csatlakoztak a bajnoks�ghoz (amit m�g mindig r�gi�kra osztva bonyol�tottak). El�sz�r a Fortitudo-nak siker�lt bejutnia a d�nt�be, 1922-ben, azonban kett�s gy�zelemmel a Pro Vercelli nyerte a bajnoks�got. H�rom �v m�lva, 1925-ben, az Alba hasonl�an j�rt, �k a Bologna csapat�val szemben maradtak alul 4:0, 2:0 ar�nyban. A k�vetkez� �vekben az Alba m�g egyszer eljutott a d�nt�ig, akkor azonban a torin�i Juventus �ltta �tjukat a kupa megszerz�s�ben.

Ezekben az id�kben v�lt vil�goss�, hogy a r�mai futballr�gi� t�ls�gosan is megosztott �s gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az �szaki csapatokkal, �gy sz�ks�gess� v�lt egy radik�lis �tszervez�s. 1927-re a Pro Roma �s a Romana egyes�ltek, hozz�juk csatlakozott k�s�bb a Fortitudo, m�g a Juventus Roma feloszlott, valamint az Audace beleolvadt az Alb�ba. N�gy �j klub sz�letett: Alba-Audace, Fortitudo, Roman �s a Lazio.

Az Alba j�t�kosai z�ld (v�zszintesen) cs�kos fels�t, feh�r nadr�got �s z�ld-feh�r cs�kos fekete l�bsz�rv�d�t viseltek, a Fortitudo a „katolikusok” csapata volt, rendszerint piros fels�ben (alj�n egy k�k cs�kkal), feh�r nadr�gban �s piros zokniban (szint�n k�k cs�kkal) l�ptek p�ly�ra. A Roman (a k�s�bbi AS R�ma) a tehet�sebb (Flaminio �s Parioli) ker�letek csapata volt, akik az �r�k v�ros cs�sz�ri hagyom�nyait k�vetve giallorosso-ban, azaz a s�rga-bord�ban szerepeltek.

A csapat sz�let�se

A n�gy csapat k�z�l a Lazio volt a legszervezettebb egyes�let, ahol a labdar�g�son k�v�l bicikliz�ssel �s gimnasztik�val is foglalkoztak, a klub egyfajta sportcentrumk�nt �zemelt. Ezen okok miatt a Lazio vezet�i elutas�tott�k a m�sik h�rom csapat azon felvet�s�t, hogy egyetlen nagy, k�z�s egyes�letbe k�ne t�m�r�lni�k. 1927. j�nius 6-�n a Lazio eln�ke olyan elfogadhatatlan p�nz�gyi k�r�lm�nyeket mutatott be a jelen l�v� m�sik h�rom csapat vezet�inek, amely meghi�s�totta a csapatok egyes�t�s�t.

V�laszul 1927. j�lius 22-�n az Olasz Labdar�g� Sz�vets�g �p�let�ben az Alba, a Fortitudo �s a Roman csapat�nak k�pvisel�i elfogadt�k az egyes�l�s �tlet�t, a j� �s sikeres r�mai sport�rt, tov�bb� megegyeztek abban is, hogy megszak�tj�k a Lazio-val a t�rgyal�sokat. A d�nt�s j�nak bizonyult, hiszen az Alb�nak nagy szurkol�i t�bora volt, a Furtitudo a j�t�kosokat adta, a Roman pedig p�nzt hozott a f�zi�ba. Ezen a napon sz�letett meg az AS (Associazione Sportiva) Roma.

Az eln�k Italo Foschi lett, az edz�i teend�ket ideiglenesen Pietro Piselli (az Alba volt edz�je) �s Jozsef King (a Fortitudo volt edz�je) l�tt�k el.

1927. j�nius 17-�n l�pett el�sz�r p�ly�ra a csapat, m�r mint AS Roma a Velodromo Appio-ban, ami akkor az Alba stadionja volt, itt j�tszott�k a m�rk�z�seiket eg�szen 1929-ig, am�g az �j stadion, a Testaccio befejez�s�re v�rtak. A t�rt�nelmi, els� meccs�ket az UTE-val j�tszott�k, a k�vetkez� fel�ll�sban: Rapetti a kapuban, Mattei, Corbyons, Ferraris IV, Degni, Caimmi, Heger, Boros, Rovida, Cappa �s Ziroli. A Roma nyerte 2:1-re a tal�lkoz�t Cappa �s Heger g�ljaival, akik �gy a giallorossa-k t�rt�net�nek els� hivatalos g�ljait szerezt�k. A mez, amit viseltek, a hagyom�nyos bord� pol� („sangue di bue” – �k�r v�re) s�rga nyakkal („becco d'oca” – kacsa cs�re) �s a feh�r nadr�g �s v�r�s zokni s�rga hajt�k�val